Szilágyi Lackónak

 

A forradalom épp fagyizni ment
A rend a káoszt megint meggyalázza
Anarchia? – kérdi, ifjúságod láza!
Uralom nélküli úr vagyok: A rend.

Rotten elrohad, és a szexpisztolyok
vezér nélkül, nézd: megannyi félszeg
idióta. Isten dühöng, fékeveszett részeg,
neked nem maradt más, csak újabb mélytorok.

Óh, bár láthatnád a sok öltönyös királyt!
Hajbókol, áradoz, koszorúz, felavat.
Téged férgek esznek a szürke a rög alatt:
Az elismerés csúszócsomóra járt.