Százötvennegyedik evokáció
(Hock Lajos "Átváltozások" című képéhez)

 

Az ego énből énbe átfolyó
Ami fogantatott, minden változó
A tett, a gondolat, ím az arcom is
Félrefordulsz és másul is: hamis

Ám másulásában változatlanul
Az állandóság mélyen ott lapul
Ezer arcom bármelyikét nézed
Csalatkozol - arctalan a képzet

Engem figyelsz: énbennem tűnik el
Tekintetedben önnön magára lel
És arcomban éppúgy megmutatkozó
A változatlan, mint a változó