Benáreszi szép halottaim

 

Benáreszi szép halottaim
Ti rettenet-torzói a létnek
Szemeitek csőr és karom vájja
Húsotokból kóbor kutyák tépnek

Emberfüst leng a város fölött
A rakparton száll a holtak pora
Üszkös tetem köszönt hajnalködöt
A Gangeszen csónakként ring tova

Könnyű lepelbe burkolt halottaim
Durva rönkök, lágy virágfüzérek
Szenvedés hajt az élet romjain
És rommá lesz az értelmetlen élet

Forogj nélkülem kegyetlen kerék!
Nem szomjazom újabb lét után
A szamszárából kiléptem elébb
Szent halált halva a Manikarnikán