Itt kapható: Smashwords

A „Gyümölcsös ősszel”, JAZ soron következő verseskötete pontosan az, aminek nevezi magát: Egy őszbe forduló költő beérett verseinek tárháza, melyben az édes, a kesernyés, a fanyar vagy az üdítően friss ízek kedvelői is megtalálhatják a kedvük szerint való gyümölcsöt. Ősz van. Ez elmúlás hangulata már átsuhant a táj felett, de épp csak annyira, hogy a tavasz és a nyár feledhetetlen pillanatait a pusztulás egzotikus fűszerével meghinthesse. A versek jobbára a filozófia és a vallás alapkérdései által meghatározott erőtérben rezegnek, de a húrokról itt-ott szárnyra kél néhány lazább, kifejezetten informális vagy humoros dal is (Fészbukvers, Megint itt a mozgóboltos, Önbíráskodás), és a gyermekversek (Blankának a világról) sem maradnak ki a repertoárból. A változatosság a versformára még inkább jellemző. Az ókori, klasszikus költeményi alakok mellett megjelenik a szabad vers, de például a petrarcai szonett is. A halál (Eljövök majd), az elmúlás (A mulandóság a Malom-hegyen), a kiábrándultság (Hommage á Tyler Durden), az élet értelmének keresése, a hit, a haza és a család szeretete, az utazás (Utazni, mint a medvék...), a szerelem (Vallomások) vagy éppen korunk romlott, anyagias és elidegenedett világának problémái (Irodalmi szőlő, Vegyél meg) mind-mind olyan motívumok, melyek hol közvetlenül, hol indirekt módon, de vitathatatlanul áthatják a költeményeket. Mindez borongósnak is hangozhatna, ám a sorok közül kicsendül a szépség, a természet, a kultúra és a művészet szeretete, nem beszélve a létezés örök csodájának könnyed akkordjairól. De nem csak ezért biztatnék mindenkit e kötet olvasására, hanem azért is, mert aki alaposan figyel, az a nagy kérdések mellett néhány apró választ is megtalálhat benne. A versek nem születési idejük szerint, és nem is véletlenszerűen követik egymást. Elrendezésük tudatos kompozíciót tükröz.